XXI. Aquincumi Költőverseny

XXI. Aquincumi Költőverseny
már
6

XXI. Aquincumi Költőverseny

 

Az Aquincumi Múzeum, a Magyar Írószövetség és a Pannon Művészet Alapítvány meghirdeti a XXI. Aquincumi Költőversenyt.
Klasszikus formában írt (alkaioszi, szapphói, anakreóni, aszklepiádészi, hexameter, disztichon, leoninus, stb.) pályaműveket várnak, egy pályázatban legfeljebb kettőt.

 
A pályázat részletes kiírása itt olvasható: Magyar Írószövetség

 
Beérkezési határidő: 
2018. 03. 26.
Eredményhirdetés: 

2018. április 7. 11.00 - Aquincumi Múzeum

További információ: 




13 hozzászólás

Egy másik Anonymous

Köszönöm, Timea, már kiírták.

Tímea

Most néztem meg a honlapjukat, de semmi infó. Lehet, hogy csúszás van.

Anonymous

Szép napot!
Tudtok eredményt? Smile

Kanga

Kedves Anonymus,

az aláírásom sajnos lemaradt.

barátsággal,
Dobay Kata

Kanga

Kedves Anonymous!

A célját mindenki maga határozza meg a saját útján, ennek megfeleően olyan stratégiát választ, amit jónak lát. Nem lehet általánosítani, nem egy nézőkés a világ.
Az alkotás és a becsvágy nem mindig jár együtt, néha más mozgat.
Mindenkinek más a jutalom, ha úgy tetszik, nem beszélve az alkotói alázatról...
Ha saját utját járva egyszerűen csak fejlődni akar az ember, akkor a visszajelzésekre utazik, melyek akkor is lehetnek értékesek, ha nem magasnak kikiáltott helyről érkeznek, és nem látványos módon.

Természetesen tisztelem ezt a költőversenyt, de nem hiszem, hogy létezik az alkotás útján ilyen fajta stratégiai kizárólagosság. Az alkotás és a választás szabad.

Tímea

Kedves Anonymous!

Szerintem nem sértettél meg senkit. Engem biztosan nem.
Nézd, tegnap már olvastam a soraidat, aztán magamba néztem. Mi, akik itt pályázatokat keresgélünk, általában amatőrök vagyunk. Én legalábbis biztosan. Valaha, még a húszas éveim elején, azt gondoltam, újságíró leszek. Voltak is ilyen irányú továbbtanulási terveim, melyek soha nem valósultak meg. Máig sincsen diplomám - sajnos. Utána azt gondoltam, inkább író, költő leszek, hiszen ahhoz van némi tehetségem. Ámde jó darabig szinte semmit nem írtam. Mondhatom, hogy 12 éves korom óta írok, vagyis már 30 éve, de ez így nem teljesen igaz. Mert nagyon sok volt a szünet, a kihagyás, sokszor évek telek el úgy, hogy akár egyetlen sort is papírra vetettem volna. Mindenféle problémák, gondok jöttek, s az írás háttérbe szorult. Sokszor csak arra volt jó, hogy a bánatomat kiírjam magamból. A továbbtanulásról talán még nem tettem le, bár soha egyetlen munkahelyem sem támogatott, nekem meg soha nem volt annyi fizetésem, hogy a megélhetésemet és a továbbtanulásomat egyaránt finanszírozni tudjam belőle. Sad
Teljesen "polgári" foglalkozásom van: adminisztrátor vagyok. Nem mondhatnám, hogy szeretem. Nem köt le, nem kell hozzá különösebb agy, vagy tehetség. Monoton, egysíkú. Mellette családanya vagyok, a szokásos házimunkákkal. Időm vajmi kevés. Főleg önmagamra. Jelenleg legtöbbször akkor írok csak, amikor valami - számomra érdekes, kecsegtető - pályázatot látok, olvasok. S ez a fejlődéshez - lássuk be - aligha elég. Nagyon sokat kellene "szakmáznom", azaz rengeteg kortársat olvasni, a szakma csínját-bínját újra és újra átismételni, tanulni, gyakorolni. Erre azonban idő hiányában nincsen lehetőségem. Odáig jutottam magamban, hogy én soha nem leszek lelkes amatőrnél több. Nem vagyok akkora tehetség, hogy hirtelen felfedezzenek, bármennyit pályázom is. Ilyenformán az üveggyöngyöknek is tudok örülni. Bocsánat a hosszú "önvallomásért", de ez most valamiért kikívánkozott belőlem. Tegnap este már megfogalmaztam mindezt, kicsit másként. Szóval én csak azt tudom mondani, hogy nyilván mindenki a saját igényei, szintje, tehetsége alapján pályázik. Ha te úgy érzed, hogy van keresnivalód az irodalmi kánonban, lehetsz olyan sikeres és híres, mint mondjuk Dragomán György vagy Tóth Krisztina, akkor hajrá! Én ehhez kevésnek tartom magamat. Mindenkinek sok sikert, aki ezen, vagy más pályázaton indul. Smile

Anonymous

Az üveggyöngyöket, mint tudjuk, a gyarmatosítók adták az indiánoknak. Azt is tudjuk, hogy mire mentek velük. Az üveggyöngy a semmi szinonimája. Pontosabban valami, amit valami HELYETT adnak. Nem gondolom, hogy ez lenne a cél. Persze nem vagyunk egyformák. Aki szépnek találja, hát csak gyűjtögesse! Márqueznek van egy jó mondata, most nem találom, de nagyjából megvan. Azt mondja, hogy az írásba a világ valamennyi becsvágyát bele kell tenni. Mert közepes becsvágyból csak közepes művek születnek. Úgyhogy én továbbra is javaslom, hogy a komoly pályázatokat kellene kimazsolázni, és arra valami nagyon összeszedett, minőségi munkát beadni. A pályázat pedig ott indul - szerintem -, hogy alaposan tájékozódunk a kiíró háza táján. Nevenincs szerzők közt nem lehet kitűnni. A cél, olyan felületre bejutni, ahol valódi, elismert írók írnak. És ez nem lehetetlen cél! VALAMENNYI írónk, költőnk, így kezdte. Pl. a Nyugatban megjelenni egy eszméletlen rang volt. Mindenki erre törekedett, aki beérte a mekszikópusztai hírmondó irodalmi rovatával (bocs), abból soha az életben nem lett író (és vsz. élete végéig mesélheti az összeesküvés-elméleteit, hogy miért is nem) . Miért gondoljuk, hogy most ez nem így van? Minden azzal kezdődik, hogy a magunkkal szemben támasztott igényeket kell az egekbe emelni. Az üveggyöngy-gyűjtögetés erre nem alkalmas. Én ezt így gondolom, nem akartam megsérteni senkit sem.

Tímea

Anonymous!

Mi bajod neked az üveggyönggyel? Igen, ez méltó kiírás, ámde ehhez fel is kell tudni nőni. Kevesen tudnak ilyen magas színvonalon alkotni. Sokan örülnek az üveggyöngynek is. Az is szép. Nem kell ezért senkit sem bántani. A sok üveggyöngyre állva magasabbra is lehet ám lépni. Smile

Tímea

Kedves Napoleon Junior! Szívből gratulálok neked! Látod, te már felnőttél ehhez a feladathoz. Én még nem. Értem én, hogy nem olyan nehéz, mégsem tudom, hogyan álljak neki. Mert én nem fordítva alkotok, tehát nem a rímképlethez írom a verset, hanem jön egy hívószó, egy gondolat, egy verssor, néha egy egész versszak. Azt leírom, s utána csiszolgatom. Szóval... Mindegy, próbálkozom. Smile

Anonymous

Kedves Napoleon Junior, gratulálok! Többen is kérdezték tőlem, "kötekedő" hozzászólásaim után, hogy akkor mit tartok én méltó kiírásnak... Például ezt. Ez igen, ez már valami! Egy remek helyszínen, színészek olvassák fel az ember verseit... erre lehet elégedetten csettinteni. Az üveggyöngyöket meg ki-ki tartsa meg magának, és gyönyörködjön benne kedve szerint:)

négy * három =
A folytatáshoz előbb válaszolni kell a matematikai kérdésre. Az eredményt számjeggyel kell beírni.
Könyvrendelés