Szakítás

 
Tudósítónk egy sokakat foglalkoztató, régi-régi rejtély nyomában járt éppen, amikor egy falusi porta mogyoróbokrai között megbújva fül- és szemtanúja volt a következő párbeszédnek:

- Nagyon morcosnak, és gyűröttnek tűnsz. Mi a baj?
- Rosszul aludtam, rosszul keltem, teljesen ki vagyok facsarva... Elegem van.
- Eleged van? Miből?
- Leginkább belőled.
- Nem értem. Valami rosszat tettem?
- Nem. Csak unlak.
- De hát… Hogyhogy? Hirtelen rám untál?
- Nem hirtelen történt ez, hanem szép lassan, napról-napra, de akár azt is mondhatnám, hogy lépésről-lépésre.
- Sosem mondtad.
- Most mondom. Unlak.
- Nem értem.
- Mit nem értesz?
- Azt, hogy hogyan történhetett ez velünk.
- Nem velünk történt, hanem velem.
- De hiszen egy pár vagyunk…
- Látod, ezt unom leginkább. Szabadságra, és önállóságra vágyom.
- Nem vagyunk összekötve…
- Nem, és mégsincs a létemnek értelme nélküled.
- Egy pár vagyunk…
- Ne hajtogasd ezt folyton! Én is tudom. Hát nem érted, hogy éppen ez a bajom?! Sosem lehettem egyedül, sosem volt olyan, hogy csak én, mert mindig együtt, mindig ketten, mindig párban… De most már elég!
- Mit akarsz tenni?
- Nem tudom. Talán lelépek.
- Egyedül?
- Szerinted mégis miről beszélek?
- Értem, értem, csak föl nem foghatom, hogy hogyan gondolod.
- Talán világgá megyek…
- És velem mi lesz?
- Te itt maradsz.
- De nélküled én semmit sem érek.
- Nélkülem te is önmagad lehetsz.
- De én nem szeretném… mi egy pár vagyunk…
- Hagyd abba! Nem akarok többé a párod lenni. Elválok tőled, és a magam útját járom ezután.
- És mihez kezdesz majd egyedül?
- Még nem tudom. Lehet, hogy keresek egy féllábú embert…
- Te megőrültél!
- Még az is lehet, de akkor sem bírom tovább.
- És én? Én maradni szeretnék…
- Lehet, hogy új párod lesz majd…
- Felemás pár lennénk.
- Szép pár lesztek. Ne aggódj!
- Félek.
- Tudom. Egy kicsit én is félek.
- Akkor maradj!
- Nem. Már döntöttem: elmegyek.
- Máris?
- Igen. Minél hamarabb, annál jobb. Legyen boldog, szép életed!
- Ne menj! Még nem is mondtam: szeretlek…

Az utolsó szót már csak suttogta a rémült zokni, s elkésett vele, mert párja, kiszakítva magát a csipesz alól, elrugaszkodott a szárítókötélről, és a szélbe csimpaszkodva elrepült.

A rejtély továbbra is megoldatlan, azaz mindeddig nem sikerült kiderítenünk, hogy hová tűnnek az elkallódott zoknik, de a páratlanul megmaradt ruhadarabok helyzetével ezentúl sokkal empatikusabbak leszünk. Következő cikkünket máris a félpár zoknik lelkivilágának szenteljük, majd egy megcsalt kesztyű kézzelfogható magányáról számolunk be részletesen.
Lapunk a jövő héttől új rovattal jelentkezik: „Felemás” címmel, és egy társkereső rovatot is elindítunk az egyedül maradt ruhadarabok számára.

 
Tisztelt Olvasóink!
Lapunk előző számában közzétett „Szakítás” című, tényfeltáró cikkünk után számtalan levelet kaptunk, melyben a beígért Társkereső rovat elindítására buzdítanak bennünket, jelezvén, hogy jókora igény van eme szolgáltatásra.
Az alábbiakban tehát az elsőként jelentkezők hirdetéseit olvashatják.

 
Bohém, zebracsíkos térdzokni felemás kapcsolat céljából megismerkedne piros pöttyös, esetleg skótkockás zoknival, vagy akár egyszerre mindkettővel.
Érd.: „Színes kaland” jeligére a Szerkesztőségben

Divatjamúlt, viseltes, de még mindig elegánsnak mondott, fekete férfizokniként szerény, békés természetű társamat keresem.
Érd.: „Kicsi lyuk nem számít” jeligére a Szerkesztőségben

Színházba járáshoz, opera- és balett előadások látogatására keresi elegáns, fekete női bőrkesztyű kifinomult ízléssel megmunkált társát.
Érd.: „Műbőrök kíméljenek!” jeligére a Szerkesztőségben

Szemérmetes titokzokni plátói kapcsolat reményében diszkrét sorstársakkal megismerkedne.
Érd.: „Semmit a szemnek” jeligére a Szerkesztőségben

Egyujjas, kifordított bundakesztyű keresi párját, egy faágon hintázva rendületlenül.
Érd.: „Pom-Pom” jeligére a Szerkesztőségben

Magányos, méla, barna, negyvenkettes férfizokni keresi testhez simuló párját.
Érd.: „Második melegség” jeligére a Szerkesztőségben

Régóta facér, bevállalós, uniszex…
Tisztelt Hirdetőnk! Erotikus tartalma miatt „Buja páros” jeligével feladott hirdetését nem áll módunkban megjelentetni.

Párját vesztett, árva lábtyű, rózsaszín harántcsíkozással ötujjú társát keresi.
Érd.: „Érzéki örömök” jeligére a Szerkesztőségben

Puha, meleg, kézzel kötött, valódi gyapjúzokni hálótársat keres.
Érd.: „A bárányok hallgatnak” jeligére a Szerkesztőségben

Életem kisiklott, társam elhidegült tőlem, de újra csiszoltattam és festettem magam, s most ismét a csúcson vagyok. Hosszútávú kapcsolat reményében laminált fa-üvegszál szendvics konstrukciójú síléc-páromat keresem.
Érd.: „Havas-sírománc” jeligére a Szerkesztőségben

Kedves, megbízható, egyenes jellemű, balos párját keresi egy narancsszínű jobbos, fiatalos, simára vasalt pamutzokni.
Érd.: „Utópia” jeligére a Szerkesztőségben

Egykor sokat dédelgetett, magányos, kajlafülű, tacskóforma, plüss szobamamusz új boldogság reményében, hű társat keres.
Érd.: „Érted papucs leszek” jeligére a Szerkesztőségben

Hortobágyi pusztán jártas, szürke túrazokni hosszútávú, délibábos kapcsolatra strapabíró társat keres.
Érd.: „Kilenclyukú” jeligére a Szerkesztőségben

Mozgalmas élethez szokott, zöld színű kürt motívummal díszített, szolgálati zokni kutyátlan levelezőtársat keres.
Érd.: „Nem adom fel” jeligére a Szerkesztőségben

Rusztikus csizma-kapca egyszerű, házias párját keresi, csibetelepre.
Érd.: „Bódító idill” jeligére a Szerkesztőségben

 
További hirdetéseket szívesen fogadunk az „Írja meg véleményét” címszó alatt.
Hosszú, békés párkapcsolatot kíván mindenkinek a Szerkesztőség!