már
17
juditti, sze, 2010-03-17 01:50
2010. március 15.
Még vannak szólamok,
de váztalan, felolvasott betűk csupán.
Nincs bennük tűz, vagy hit, vagy vágy,
nincs bennük küzdelem,
remény, feloldozás.
Üvegszemű fonák kokárda-báb
bebiflázott szabadságot kiált,
s a nép - az istenadta – bőg,
mert tűrhetetlen szűk
e hazugságokból feszített
lényegét veszített
álvilág.
Megjelent:
Magyarok vagyunk - Európában, Corvin Kiadó (Déva), 2013.
Magyarok vagyunk - Európában, Corvin Kiadó (Déva), 2013.
8 hozzászólás
Kedves Beáta, ennek igazán örülök.
nagyon de nagyon szeretem a verseid es a regenyeit,,,,,,,,
Köszi, Safi. Nagyon örülök, hogy neked is tetszik.
Nagyon jó.
Köszönöm, fabijoe.
Tényleg jó ez is.
Kedves Ági,
köszönöm a figyelmedet és a hozzászólásodat.
Drága Judit!
EZ a vers, a maga tömörségében valami félelmetesen és hitelesen tükrözi a MÁT, a mai "való világot"...
Sajnos, valóban így van... minden sorod, minden szavad TELITALÁLAT. Most mondjam, hogy sajnos? Mondom, de emellett lenyűgöztél ezzel az írásoddal!!
Szeretettel ölellek:
-Ági-