Eszter könyve a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg 2019-ben, Imelda Green mesés illusztrációival. Egy kis sorozat első kötete, mely a többitől függetlenül, önállóan is megállja a helyét.
A mese a 4-7 éves korosztályt célozza meg. A szerző az óvodás gyermekek számára érthető, értelmezhető, befogadható stílusban ír, tehát ne felnőtt elvárásokkal olvassuk!
A történet főhőse Pöttöm Pötty, aki egy duci tündérlányka. Nagyon szereti az édességeket, és ezen kívül nagyjából mást nem is eszik. Legszívesebben csokit, sütit, tortát enne reggelire, ebédre, vacsorára minden nap. Nos, ez kulcsfontosságú momentum, mert egy gonosz manócska, Züzüke éppen az Ízek Birodalmába rángatja, ahol Pötty kénytelen megismerkedni más ízekkel is.
A tündérlányka nagyon szerethető figura. Az elején még borzasztóan fél a manótól, de ennek ellenére is szembeszegül vele, és újra és újra megteszi, mert ki akarja szabadítani Züzüke fogságából a barátait. Bizonytalan, fél, szégyellős, nem gondolnánk róla, hogy egy szuperhős alkat, csak egyszerűen teszi a dolgát, azt, amit a szíve diktál. Segít mindenütt, sorban leküzd minden akadályt, és végül még önmagát is legyőzve Züzüke fölött is diadalmaskodik.
Ám nem tudna ellenállni a végső kísértésnek, ha nem fejlődne lépésről lépésre, ha már az Ízek Birodalmának első országában nem lenne benne nyitottság a változás felé. Amíg barátai megmentésének útján halad, egyszerre két harcot vív: küzd a manó ellen, és küzd saját egyoldalú, egészségtelen táplálkozási szokása ellen.
Amikor megnyílik az Ízek Birodalmának kapuja, és belép rajta Pötty, önmagában is nyílik egy kiskapu egy új íz megismerése, elfogadására, sőt, annak megszeretése felé. Aztán ahogy nyílnak sorban az országok kapui, úgy nyílnak Pötty lelkében is ezek a kapuk.
Nagyon érdekes azt is megfigyelni, hogy az első lépések mennyire nehezen mennek a tündérkének, igen szkeptikus például a teljes kiőrlésű liszttel szemben, de később már sokkal könnyebben, természetesen fogadja az új ízeket.
Mindeközben Eszter jellemét is tükrözi, ami a könyvben világosan megnyilvánul: nem ítélkezik a helytelen életmód fölött, hanem utat mutat egy jobb felé, mosollyal, szeretettel.
Nehéz elképzelnem azt az ovis lurkót, aki mindenevő, és az Ízek Birodalmának teljes világát képes értékelni. Így aztán egészen bátran ajánlom ezt a könyvet mindegyiküknek, hátha bátorságot merítenek belőle, és Pöttyhöz hasonlóan megkóstolják azt is, ami addig elképzelhetetlennek tűnt számukra.
Olvassuk ezt a történetet a magunk és gyermekeink örömére, okulására, mert szerethető, lelket építő erejű és új kapuk feltárására inspirál!
