jan
9
juditti, szo, 2010-01-09 20:38
Érintenélek
Mögém lopódzott árnyék ölel;
karjában sóhajjá válok
s vágyat olt belém,
szorít
amint
szívemben rád találok.
Érintenélek,
de tompa ujjaimmal
reményem harmatfátyolát
átszakítva
a semmit markolom.
Hiába küldted hozzám ölelésed árnyát
én csupán fagyos hiányodat tapinthatom.
Kun Éva illusztrációja
