Ősrobbanás

tér se volt talán, míg üresen állott

ahol egy pontnyi Majdban
összepréselt Minden
álmodott magának világot
- a létezés határán -
hol a véghetetlen súlyú Nincsen
- időtlenségbe zárván
a várakozásból feszült Erőt -
lenni vágyott
tán ott volt az Isten
s megalkotta a Létezőt
a Vant
és lett egy pillanat
az Első
amikor a Hiány anyaggá szakadt
majd Térré tágult egy villanás alatt
hogy betöltse őt
szétáradón
a Semmiből fakadt Mindenség