Szekszárdon születtem és egy Tolna megyei faluban nőttem fel, a Gemenci erdő szélén, ahol a Sió belefolyik a Dunába: Bogyiszlón.
Innen Szegedre mentem, és a József Attila Tudományegyetem matematika tanár szakán szereztem diplomát. Egy évig egy szekszárdi középiskolában tanítottam, aztán Budapestre költöztem. Itt ismerkedtem meg a szociális szféra világával. Dolgoztam anyaotthonban, gyermekjóléti szolgálatnál és családos szállón. Közben pedig családterápiát tanultam, és az önismerettel kezdtem egyre komolyabban foglalkozni.
Az élet (avagy nyughatatlan lelkem?) azonban úgy hozta, hogy pedagógus-énem ismét előtérbe került, és néhány évig magántanárkodtam az írás mellett. 2012-ben megszületett a kisfiam, Péter, azóta "csak" anyuka és szabadúszó tollforgató vagyok.
Az írás az életem gerince, váza, támasza, hiszen örömét szinte a beszéddel, járással együtt ismertem meg, és mindeddig soha nem hagyott cserben.
A nyilvánosság elé mégis jóval később (2007-ben) léptem, előtte csak otthon rejtegettem a különböző irományokat (olykor még magam elől is).
Több irodalmi pályázatra is beneveztem egy-egy művemmel, és sok helyen igen eredményesen szerepeltem. Részben a pályázatoknak köszönhetően számos versem, novellám, mesém jelent meg különböző újságokban, könyvekben, aztán lassan több önálló könyvem, füzetem is megjelent már a pályázatoktól függetlenül.
2011 óta az Élő Magyar Líra Csarnokának vagyok vezető szerkesztője, 2015 végétől a Dörmögő Dömötör állandó szerzője, többek között az elmaradhatatlan “Dörmi mese” írója, valamint a „Dörmögő Dömötör és Tenyérke meséi”című mesekönyv-sorozat szerzője.
2015-től az Articity Kiadónál és 2018-tól a Gyémántfelhő Kiadónál is besegítek korrektorként.
(A bemutatkozásom hosszabb /bár régebbi/ változata a Curriculum vitae menüpont alatt található.)
