dec
15
juditti, k, 2009-12-15 18:30
Ölelés-dal
Türkiz szemedben óceánok végtelenje,
távolba, mélybe révedő világ.
És mégis, mint búvó kispatak
a barlang-mélyi tóra,
csendes magányban elmerülve,
én így találtam rád.
Karodban bízva megpihentem,
mert benned tisztán fénylett
a ringató ígéret,
hogy szeretni tudsz még akkor is,
ha nem vagyok több,
mint egy lágy tenyérbe burkolózó élet.
Megjelent:
Kilenc rezdülés, Grafománia Antológia, 2009.
Kilenc rezdülés, Grafománia Antológia, 2009.
3 hozzászólás
Köszönöm, István. :-)
Safinak igaza van, és friss még az oldal, meg a hozzászólási lehetőség - talán később majd felbátorodnak az erre járók...
A "számkód" sajnos szükséges, mert ezzel tudom óvni az oldalt az elszemetesedéstől - fennakadnak rajta a spamelő robotok.
Általában nem szeretnek az emberek elsőnek hozzászólni...
Ez is gyönyörű.
Szerintem a számkód miatt nem szól hozzá senki