jan
24
juditti, v, 2010-01-24 03:29
Koporsóban
A koporsó falát csapkodom öklömmel, és kétségbeesetten ordítok, ahogy a torkomon kifér:
- Engedjenek ki! Ne temessenek el! Élek!
Ütöm, vágom, rúgom a deszkát - szabadulni akarok mindenáron.
Éles fájdalom hasít bal lábszáramba, valami hegyes tárgyba rúgtam bele, bőröm mélyen felszakadt, érzem a vér szagát.
Levegőm fogytán; fuldoklok.
Még akkor is zihálva kapkodok levegő után, amikor rémálmomból magamhoz térve felébredek.
Fülledt meleg van, és sötét. Átizzadt homlokomról bágyadtan törlöm le a verítéket csipkézett szélű, selyem szemfedőmmel...
Budapest, 2008. március
Megjelent:
Lidércfény folyóirat, 2012. VI/2.
Lidércfény folyóirat, 2011. V/10.
Lidércfény folyóirat, 2012. VI/2.
Lidércfény folyóirat, 2011. V/10.
16 hozzászólás
Ⲥan I simplky say what a ｒelief to discover someone that genuinely understands what they're talking about
over the inteгnet. You definitely know hоᴡ to bring a proƄlem to lkght and make it imрortant.
Mοore peoрⅼe really need to check this out and understand
this side of your story. Iwas surρrised that you're not more popular
since you definitely have the gift.
Feel free to surf to my web page Russian escorts In Gurgaon
Köszönöm az elismerést.
Örkénynek azért nem kellene irigykednie, ő sokkal jobbakat tudott.
Kedves Judit!
Örkény - ha élne -, megirigyelhetné ezt a félpercesedet. Szívből gratulálok hozzá: Tibor
Köszönöm elke. Küldtem mail-t.
Szia Judit,
Van egy honlap ahová szeretném elvinni az egyik félpercesét a kortárs irodalom című topikba természetesen a nevével és pár adattal ismertető jeleggel kérdezem lehetséges lenne?
Kedves Beky, köszönöm a figyelmedet és a hozzászólásodat.
Bizony, néha kedvem támad borzongatni egy kicsit - de sose nagyon.
Nagyon tetszik az írásod. Őrület, hogy néhány sorban mennyi borzongást tudsz kicsikarni az emberből. Ha ez volt a célod: nálam elérted. Bár a vége nagyon drasztikus...mint maga az élet. Sajnos előfordul, hogy rémálmunkból ébredve a még sokkal riasztóbb valóságra eszmélünk, és szeretnénk visszamerülni a korábbi lidércnyomásba. Valahol erre érezhettél rá te is.
Kedves Sándor,
örülök, hogy tetszik.
Nem minden napi álom, de van ilyen, hiszen a halálal, az elmullással való foglalkozás az élet részét képezi, ezért természetes, és ami természetes, az szép is. Talán ezért tetszik nekem.
Elke, köszönöm.
Azért örülök, hogy nem fulladtál meg.