Ecsetvonás

Ecsetvonás
dec
15
Ecsetvonás

 
Fényként
áttetsző lényként fogantam
mint éjben a hajnal
mint jóféle földben a búzamag,
aztán fehéren
tisztán
e világra jöttem.
A kisded-lét egének Napja
aranyba burkolt
és boldogság-kékben cseperedtem.
Az erdők mélyen
a rétek lágyan
lopták rám a zöldet,
majd sűrű feketévé váltam ott,
hol apámra dobták a földet.
A szerelem lángja vörösbe gyújtott
a gyász feketébe zárt.
Le rouge et le noir.
Két-színben játszó éltem
hosszúra nyúlott agóniában
végül szürkévé vált.
Most újra tanulom a színeimet
a B-nél tartok éppen:
bíbor, bézs, bordó és barna
pöttyözi lélek-palettám
szelíden, szépen.
S amint évekké ölelik egymást
a szivárványtestű napok,
karjukban lassan ismét
áttetsző fénnyé olvadok.

 

10 hozzászólás

juditti

Smile

Álmodó

Jól van, kedves Davids, de azért nem kell így letorkolnod! Nem csak rád gondoltam, amikor azt írtam, hogy " sokszor az emberek nem tudják értékelni az igazán sokat mondó dolgokat." Én ezzel csak arra céloztam, hogy a méllyebről jövő verseket sokkal nehezebb megfogalmazni, megérteni, és nem is mindenki képes rá hogy így magába nyúljon, kincsét a felszínre hozza. Szóval a komolyabb vers általában ÉRTÉKESEBB! Persze vicces, komikus versekhez is kell tehetség, de az csak a felszín! És ha már a duzzogásnál tartunk, nekem is nagyon tetszett a Hájmonológ. Csak az Ecsetvonás többet ad.

juditti

Biztosan mindkét versnek megan a maga értéke, meg a hibája is.
Számomra az Ecsetvonás értékesebb. Írásakor mélyebbre nyúltam önmagamban, és spontánabb folyást engedtem a gondolataimnak (érzéseimnek), tehát ilyen szempontból kevesebb dolgom volt vele, mint a Hájmonológgal, ahol bizony faragnom kellett a rímeket, számolgatnom a szótagokat.
Szóval, akár azt is mondhatnám (bár sarkítás lenne), hogy ez a vers szívből jött, a másikat pedig az agy rakta össze... - de persze nem mondok ilyet... Smile

Kinek a pap, kinek a papné...

Davids

Kedves Álmodó,

Te bizonyosan nagyobb vers-szakértő vagy, mint jómagam…
DE én igenis, hogy tudom értékelni „az igazán sokat mondó dolgokat”!
És egyébiránt juditti a „Hájmonológ”-gal is „egy érzést nyújtott át”! Nem is akármilyen Érzést! Ugyanis a Molett Hölgyek öniróniájának érzésvilágát – igen szemléletesen – tárja elénk! És a vers végén pedig – ha alaposan végigolvastad volna – a Büszke Molett Hölgyek érzésvilágát!
Tehát, Kedves Barátom, a „Hájmonológ” egyáltalán nem „egy humoros vers, amin mulat az ember, aztán elfelejti.”
Ha olvastad volna hozzászólásomat /alaposan/; nem azt mondtam, hogy nem tetszik az „Ecsetvonás”. Csupán azt: hogy jobb vers a „Hájmonológ”! Punktum.

Álmodó

Kedves Juditti! Nekem az Ecsetvonás határozottan jobban tetszik, mint a Hájmonológ. Csak az a helyzet, hogy az emberek sokszor nem tudják értékelni az igazán sokat mondó dolgokat.Ezzel a versel egy érzést nyújtottál át, ami - legalábbis nekem - sokkal többet jelent, (előre is bocsánat) mint egy humoros vers, amin mulat az ember, aztán elfelejti.

Davids

„A kisded-lét egének Napja
aranyba burkolt
és boldogság-kékben cseperedtem.”

Ez az idézet különösen szép.

Az egész vers korrekt, szép, kerek.

De a Hájmonológ akkor is jobb költemény.

Mert egyénibb!

juditti

Köszönöm, Quasimodo. Smile

Quasimodo

Szerintem is szép. Smile

juditti

Köszönöm az elismerést.
Szép érzések ringattak ölükben, amikor ez a vers született - talán ez érződik rajta...

szűcs István

nagyon szép

+ tíz = tizennégy
A folytatáshoz előbb válaszolni kell a matematikai kérdésre. Az eredményt számjeggyel kell beírni.
Könyvrendelés