KMTG - novella

KMTG - novella
aug
14

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. Novellapályázata

 

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (a továbbiakban KMTG) a magyar irodalmi élet felfrissítésének, a kortárs magyar irodalom élővé és olvasottá tételének, illetve az irodalmi tehetséggondozás céljából jött létre. Az intézmény a fenti célok figyelembe vételével az egész magyar nyelvterületet átfogó novellapályázatot hirdet.

 
A pályázat részletes kiírása itt olvasható: KMTG

 
Beérkezési határidő: 
2017. 09. 01.
Eredményhirdetés: 

2017. november 30-ig

További információ: 




16 hozzászólás

Tímea

Sajnos nekem sem. Sad

Krisz

Nekem megérkezett mindkettőre a válasz: egyik sem nyert.

Tímea

Szia Krisz!

Én is itt vagyok időnként! Smile Látod, én is írtam itt lentebb többeknek, aztán semmi válasz. Na mindegy. Nem is azért jövök, hanem az aktuális pályázatok miatt.
Én még nem kaptam semmit, de nem is hiányoltam, mivel november 30-ig hirdetnek eredményt, tehát szerintem november 30-án fognak. Smile Ugyanez vonatkozik a verspályázatra is, azt gondolom. Mindkettőre írtam. No de mostanában úgy állok hozzá, hogy elküldöm, aztán "elengedem". Ha nagyon rágörcsölök, akkor rendszerint semmi sikert nem könyvelhetek el. Mondjuk így sem mindig, de legalább nem ringatom magam hamis illúziókban. Én megtettem a tőlem telhető legjobbat, a többi meg már nem rajtam múlik. Smile
Úgyhogy kitartás. Ha mégis kapnék időközben bármit, ígérem, megosztom itt veled (mert lehet, hogy más nem lesz itt rajtad kívül akkor sem. Smile ).

Üdv.!

Tímea

Krisz

Erről valaki kapott valamit? (Amúgy a kérdés, szinte költői..Lassan már úgy érzem, látom, egyedül "beszélgetek" Judit oldalain Smile

Tímea

Kedves Napoleon Junior!

Nagyon szépen köszönöm a tanácsaidat! Igyekszem megfogadni. Év végén - szilveszterkor - én is betöltöm a 41-et, úgyhogy szinte egykorúak vagyunk. Smile

Engem nem zavar, ha sokára kapok választ, csak kapjak. Volt egyszer egy mentorprogram - lehet, hogy még van is. Abba jelentkeztem, mert 40 éves korig lehetett (akkor voltam kb. 36-37). Kaptam is két-három nevet, akiktől várhattam - volna - segítséget. Végül csak egy írt vissza közülük. Megígérte, hogy folyamatosan kapcsolatban leszünk, küldjem csak az írásaimat, ő majd elemzi, megírja a véleményét, kritikáját, stb. Na, azóta is küldi. Sad

Gratulálok a megjelenéseidhez! Csak így tovább! Remélem, egyszer én is eljutok idáig. Smile

Az életkorra még egy kicsit visszatérve: nem érzem magamat öregnek, ne hidd. Csak időnként. Helyzettől, körülménytől függően. Smile

Még egyszer köszönöm és minden jót neked!

Üdv.!

Tímea

Napoleon Junior

Kedves Tímea!

Fogd magad és küldd el a műveidet irodalmi lapoknak! Nem kell náluk pályázatokra várni! Én is ezt csinálom évek óta. A legtöbb válaszol. Az Alföld versszerkesztője Áfra János, aki évek óta halmozza az irodalmi díjakat, szóval ez alapján lehet hallgatni a szavára szerintem, mindig válaszol és építő jellegű, de nem sértő kritikákat fogalmaz meg a verseimről. Ő biztosan segít a fejlődésben. Igaz, annyi kéziratot kapnak, hogy gyakran két-három hét is eltelik egy-egy levélváltás között. Viszont nagyon türelmesnek kell lenni, ha azt szeretnéd, hogy megjelenjenek az írásaid valamelyikben! Nekem jelent már meg az Ezredvégben és a Tiszatájban is versem. De a Tiszatájnál pl. egy évet kellett rá várni, hogy nyomtatásban is megjelenjen a versem, annyira sok írást küldenek be nekik. Mindenkinek annyit kell várni. A kezdő és a befutott íróknak is. Én most töltöttem be a 41-et, két gyereket nevelek. Ha belül fiatalnak érzi magát az ember, akkor nem számít, mennyi évet élt már le. Ha időm engedi leülök írni és elküldöm valahová, várva a kritikát róluk. Az pedig mindennél jobban esik az embernek, amikor olyan választ vár, hogy megjelentetik valamelyik országos irodalmi lapban az írását.

Tímea

Kedves Anonymous!

A 2017 augusztus 18, p - 21:37 bejegyzésedre csak most tudok reagálni, mivel vidéken voltam, ahol sem számítógépünk, sem netünk nincsen.

Szövegértelmezési gondjaid lehetnek, mert én nem írtam olyat, hogy nem ismerek egyetlen kiváló kortárs írót/költőt, vagy hogy ne olvasnék tőlük semmit.
Neveket is kérsz? Írók: Grecsó Krisztián, Jókai Anna, Janikovszky Éva, Kányádi Sándor, Szabó Magda, Dragomán György.
Költők: Tóth Krisztina, Szabó T. Anna, Lackfi János, Varró Dániel, Lator László. Mindegyikük munkásságát nagyon szeretem és szívesen olvasom.

Akkor én nyilván minimálisan sem vagyok tájékozott, mert egyetlen pályázati kiíróról sem tudtam eddig, hogy kicsoda, micsoda, utána sem néztem, csak pályáztam oda, ami érdekelt. Nem vagyok bennfentes, nem mozgok irodalmi körökben, nem vagyok tag sehol, nincsen egyetlen olyan ismerősöm sem, aki hivatásos író vagy költő. Ilyenformán én tényleg abszolút amatőrnek számítok sok éve. Mégis értem már el kisebb sikereket.

Azt viszont kérlek áruld már el, hogy amatőr írók, költők mely irodalmi lapoknál próbálkozhatnak időtlen idők óta? Én egyet sem ismerek. S nem jöttem rá arra sem, hogy mi az, ami neked és többeknek sikerült. Nem vagy amatőr? Sikerült betörnöd a nagyok közé és már te is az irodalmi kánon tagja vagy? Mesélj! Tényleg érdekelne, hogyan, miként sikerült!

Erre a mondatodra reagálnék: "Küldjél írásokat irodalmi lapokba, és örülj, ha (nagy ritkán) megbírálják, mert abból fogsz tanulni, nem a barátok simogatásából":
1. Nem szoktam senkitől - ismerősök - kritikát kérni. Évekkel ezelőtt egy online irodalmi oldal tagja voltam 3-4 évig. Pont azért hagytam ott, mert én - s még egy-két tag - komolyan vettük azt, hogy kritikát írunk egymás műveiről, mert abból lehet tanulni, azáltal lehet fejlődni. Ám a legtöbben ezen megsértődtek, mert az ő versük/novellájuk - szerintük - úgy volt tökéletes, ahogy megírták. Én ezzel nem tudok mit kezdeni. Nekem arra lett volna szükségem, hogy a versemet/novellámat akár ízekre szedjék, mondatonként elemezzék, megírják a hibáit, egyszóval kritizálják meg bátran. Ez visz előre. Idegrohamot kaptam a "teszépversetírtálmegdícsérlekésmajdteisdícsérjkörbe" mentalitástól.
2. Írd meg, mely irodalmi lapokba küldjek műveket, mert nem ismerek egyet sem, ahová lehetne. Soha egyetlen ilyen pályázat sem jelent meg. Arra meg nem is gondoltam, hogy csak úgy fogom, aztán elküldöm valahová ilyen célból. Avagy azt is lehet?

Nem gondolom, hogy légüres térben mozognék, de - egyrészt - nincs annyi időm, hogy olyan mennyiségben (pláne minőségben!) írjak, amennyit és amilyet szeretnék, mert főállásom van, s családanya vagyok elsősorban, - másrészt - ahhoz nagyon de nagyon tehetségesnek kell lenni, hogy valaki betörjön a nagyok közé, s az írásból meg tudjon élni. Ehhez rengeteget kellene írni, olvasni, fejlődni. Az pedig sok idő. Én pedig állandó időzavarban vagyok, mert - mint fentebb írtam - elsősorban dolgozó nő és családanya vagyok, s mint ilyen "két műszakban" dolgozom: a munkahelyemen, utána pedig itthon elvégzem a házimunkát. Az olvasatlan könyvek hegyekben állnak, rengeteg íróról, költőről "szedtem össze" anyagokat, írásokat melyekből szeretnék tanulni, de azok is csak ott állnak összegyűjtve, olvasatlanul. Mondhatod, hogy ez az én problémám. Akkor is ez a helyzet. Nem gondolom - már csak életkoromnál fogva sem, ami nem titok, nemrég töltöttem be a 40-et -, hogy sok keresnivalóm lehetne még a nagyok között, azt meg pláne nem, hogy valaha is az írásból fogok megélni - ahhoz kellőképpen józanul ítélem meg magamat. Beérem azzal, hogy ilyen és hasonló pályázatokon indulok.

Bocsánat, hogy ilyen hosszúra nyúlt a mondandóm, de ezt - úgy érzem - mind le kellett írnom.

Üdv.!

Tímea

Baloney

Sziasztok!

Véleményem szerint ma szerencsére elég sok a pályázat és sok a lehetőség is, ez pedig legalábbis reménnyel kecsegtet.
A sikerről ki-ki maga döntsön, hiszen köztudott, hogy mindenki a maga sorsának a kovácsa.
Jómagam például sokféle remek pályázaton szoktam részt venni, hiszen próba szerencsén múlik az egész, előbb-utóbb csak sikerül összehozni valamit.
Nekem teljesen mindegy amúgy, hogy hová pályázok vagy hol jelenik meg az írásom, a lényeg, hogy megjelenik. Írj, és hagyd a másikat írni, ez a mottóm is mostanában.
Mindezt jóindulatból mondom amúgy.
Ennél például tök jó, hogy az egész magyar nyelvterületet figyelembe veszi, legalábbis szerintem.
Mindenkinek sikerekben gazdag szép napot és további sok sikert, illetve eredményes írást kívánok (főként pedig azoknak, akiknek sikerül összeadni a posztolás előtt a négyzet előtt található két számot).
Puszi

Fer-Kai

Anonymous
2017 augusztus 18, p - 21:37
bejegyzésére:

Tudtommal a mérvadó írószervezetek is sajnos (lényegében) a két szekértábor valamelyikéhez tartoznak. Például a Szépírók Társasága és a nagy múltú ÉS irodalmi lap teljes mértékben az egyik oldal szekerét tolja. Többek között a Litera is. Azokét, akik most formálisan nincsenek hatalmon, de...
Meg lehet nézni, hogy a legismertebb kiadók is olyan közösséget alkotnak, mely toleranciát prédikálva - részben rasszista alapon - kirekeszti a másságot.
A KMTG valószínűleg ezzel szemben kíván - hasonló módon, módszerekkel - ellensúlyt képezni.

Szerintem az író írjon, és akkor tud ihletetten, hitelesen írni, ha nem az elismerés, az eredményesség vágya motiválja, hanem hogy szellemi kincseket tárjon fel önmagából. Olyanokat, melyek sokkal nagyobbak, fontosabbak személyes mivoltjánál. Ha talált ilyeneket, írásaival öntse minél tisztább formába, és próbálja meg továbbadni - de nem mindenáron, vagyis lelkét az ördögnek eladva.

A bírálatok fontosságával abszolút egyetértek. Rendkívül sokat lehet tanulni belőlük. Szakmailag és emberileg is.

Krisz

Igen, szeretnénk tudni Smile

+ nyolc = tizenegy
A folytatáshoz előbb válaszolni kell a matematikai kérdésre. Az eredményt számjeggyel kell beírni.
Könyvrendelés