Beszélgetős oldal

Beszélgetős oldal
már
30

A pályázatfigyelőről, a pályázatokról - általánosan

 
Kedves irodalomkedvelő pályázó-társak!

Ezt az oldalt azért nyitom meg, hogy lehetőséget teremtsek a pályázatokról, illetve a weboldalon működő pályázatfigyelőről szóló kötetlen beszélgetésnek.

Itt lehet dicsérni a pályázatokat, a pályáztatókat, vagy összehasonlítani, esetleg elmarasztalni őket ezért-amazért. Itt lehet hasznos, új információkat megosztani a többiekkel. Lehet kérdezni, válaszolni, ötletelni, beszélgetni, sőt, eldicsekedni a pályázati eredményekkel.

 
Néhány szót szeretnék kezdésként az Irodalmi pályázatfigyelőmről szólni, mégpedig azért, mert van pár olyan kérdés, amit már többször meg kellett válaszolnom szóban, vagy levélben, tehát úgy tűnik, hogy több embert is érdekel, és esetleg bizonyos félreértéseket is sikerül eloszlatnom vele. Összeszedtem ezeket a kérdéseket, és csatolom hozzájuk a válaszokat:

- Ki működteti ezt az Irodalmi Pályázatfigyelőt? Milyen szervezet, cég áll mögötte?

A pályázatfigyelő a saját magán-weboldalam része. Egyedül én, mint magánszemély működtetem. Semmiféle szervezet, cég, stb. nem áll mögötte.

- Miért csinálom?

Szégyenlős író voltam, sokáig nem mutogattam az írásaimat senkinek. Nem akartam ezzel kéretlenül terhelni az embereket. Aztán 2007-ben ráakadtam egy irodalmi pályázatra. Először találkoztam ilyesmivel. A pályázat kiírásában arra kértek, hogy küldjek be valamilyen saját írást. Arra gondoltam, hogy ha direkt kérik, akkor küldök. Nem bántam meg…
Azóta is nagyon sok pályázaton részt vettem, s bátran mondhatom, hogy sokat köszönhetek nekik.
Elkezdtem vadászni a pályázatokra, de bizony igen nehéz dolgom volt. Nem találtam olyan oldalt, ahol szépen, gondosan összegyűjtögették volna azokat a kiírásokat, amik engem érdekeltek. Így aztán magamnak kellett ezt a gyűjtögető munkát elvégeznem.
Miután pedig összeszedtem a pályázatokat, arra gondoltam, hogy miért ne oszthatnám meg másokkal is a gyűjteményemet… Hát megtettem. Miért ne?

- Miért nincsenek gyerekeknek szóló pályázatok a gyűjteményben?

Néha vannak. Általában olyan pályázatokkal foglalkozom, ahol nincs korhatár-megkötés, de olykor mégis teszek kivételt, ha a kiíró személyesen megkeres.
Nem azért van ez így, mert esetleg valami bajom van a gyerekeknek szóló pályázatokkal (nincsen), hanem azért, mert az egész pályázatfigyelést szabadidőmben, önkéntesen végzem, és még több pályázati kiírás gyűjtéséhez már nincs elég szabad kapacitásom.

- Fizetnek nekem ezért a munkáért?

Nem. Önként és ingyen vállaltam ezt a tevékenységet.
Ha valaki mégis honorálni szeretné valamiképpen a munkámat, akkor a 10918001-00000046-59890001 (UniCredit Bank) számlaszámon keresztül tudja ezt megtenni.
Köszönöm.

- Milyen kapcsolatban állok a pályáztatókkal?

Változó. A legtöbbel nincs semmilyen kapcsolatom.
Néhány helyen egy kicsit ismerős vagyok, mert korábban én is indultam valamilyen pályázatukon, illetve van egy-két olyan pályázat is, aminek a lebonyolításában részt veszek valamilyen formában; például zsűrizek, tehát ezekkel nyilván szorosabb a kapcsolatom.

- Mindegyik pályázaton elindulok, amelyik felkerül az oldalra?

Nem. Egyre kevesebb pályázaton indulok. Még talán a tizedén sem. Viszont nagyon szurkolok nektek. :-)

Aláírás

 

458 hozzászólás

juditti

Kedves Quasimodo,
köszönöm az elismerő és a humoros soraidat is.
Dehogy törlöm! Smile

juditti

Kedves Kriszti,
örülök, hogy kaptál végre választ, és az ráadásul nem is olyan rossz válasz... Smile

Teréz

Kedves Juditti!
Nagyon ritkán találni olyan irodalmi pályázatot, aminek nincs nevezési díja. Hogy itt nincs, ez csak az irodalomszeretetnek, és a megszállottságnak köszönhető.
Én, aki már egy ideje gyerekeknek írok többet, nagyon sok szeretetet kapok tőlük. Végighallgatják az általam előadott verseket, meséket,
farsang idején pedig természetes, hogy én is jelmezben lépek közéjük. A gyermekek közössége nagyon hálás publikum.

Üdvözlettel:Tulok Teréz

Quasimodo

Kedves Judit!

Próbáltam valami humort írni a vendégkönyvedbe a segítségedért, a jóindulatodért, a kezdőknek nyújtott segítségedért, de a terjedelem miatt nem sikerült. Így hát, kénytelen vagyok idemásolni, ha úgy véled rosszul tettem, nyugodtan töröld le, nem sértődöm meg. Smile

„Kedves Judit!

Én is köszönöm a nekem, és a többi kezdőnek pályázati oldaladdal nyújtott segítséged. Hálám jeléül megpróbálok egyik írásommal kis mosolyt csalni az arcodra. Smile

Vettem rovarirtót.

Az idén, mintha több volna a szúnyog, vagy az életkorommal egyenes arányban ízlik nekik a vérem. Hja kérem, aki a legjobb piákat issza, ne csodálkozzon, ha a szúnyogok a bőrén részegednek le. Egy darabig jóban voltunk, hiszen nincs jobb haver egy szesztestvérnél, de amikor a rokonság is megjelent, bevallom kissé gondolkodóba estem. Mert ugye, a rokonságnak is van rokonsága, és ha beleszámítom, a Trianonnal elszakított családtagokat, valamint az ötvenhatos disszidenseket, nem hiszem, hogy szerény felületemmel el tudom látni őket. Végül, meghánytam, vetettem a dolgot, és nem törődve a csábosan zümmögő női szívekkel úgy döntöttem, férfias határozottsággal lépek fel.
A dobozt a lakás központi légterében helyeztem el, az aszúsüvegek elé. Bekapcsoltam a lila fényt és nyugovóra tértem. Másnap azonnal ellenőriztem, a rácsot, amely halálos feszültséget tartalmaz, és gonosz elégedettséggel vettem tudomásul, a fémet ellepő szárnyasok látványát. Úgy döntöttem, alkalomhoz illően aszúval ünneplem a dolgot, ám mozdulatomra, és persze messiás személyiségem hatására a holtak feltámadtak. Ámulva követtem őket tekintetemmel, keserűen véve tudomásul, a dolgok változtathatatlanságát.
Vagy mégis?
Mintha egy kicsit barnábbak lennének…”

Kriszti

Közben történtek fejlemények. Kiderült végre, hogy mindössze 2 pályázó nyújtotta be tankönyv-pályázatát... Nem nyert senki a meghirdetett díjak közül (néhány százezer ft...), de ajándékot valószínűleg kapni fog az osztály, akiknek része volt az írásban. Örülök neki, mert a gyerekek nagyn várták a visszajelzést és biztosan jól esik majd nekik a hír!

juditti

Sajnos, nem tudok neked semmi okosat mondani ezzel kapcsolatban, de hátha valaki más...

Kriszti

Kedves Juditti!
Nekem is van azzal bajom, hogy azt várom el másoktól, ahogyan én is cselekedek... Smile
Most megint értetlenül állok egy eset előtt: egy népszerű tankönyv kiadó céggel kapcsolatos a dilemmám; még tanév elején írtak ki pályázatot, áprilisra ígérték az eredményhirdetést. A honlapon semmi a dologról, sőt, a pályázati kiírások (több volt egyszerre) sincsenek már fenn. Azóta számtalan módon (kivéve a személyes odautazást) próbáltam infóhoz jutni tőlük az eredményről - sikertelenül. Ha telefonálok, össze-vissza kapcsolgatnak, nem tudják, melyik kollégához tartozik, senki nem tud semmit. E-mailre nem felelnek. Pedig azzal sem lenne gond, ha azt mondanák, nem ütötte meg senki az általuk szabott mércét, csak tudnám meg, hogy beérkezett a pályázatunk (nagy munka volt, két felnőttön kívül egy osztálynyi gyerek dolgozott rajta..) Nekem a résztvevők teljes semmibevétele jön le és értetlenül állunk a dolog előtt... csak szeretnénk megtudni, mi volt jó a beadott dologban, min lehetne a jövőben javítani, stb. Egyszerűen nem tudom, hová fordulhatnánk, hiszen a gyerekek is mindig kérdezik, kaptunk-e hírt. De sok-sok km-t azért nem szívesen utaznék emiatt, hiszen azért lenne a telefon, a levél, az e-mail.
Arra is kíváncsi lennék, hogy csak minket érdekel ez vagy más pályázók is próbálkoznak náluk?? Ha van valakinek ötlete a megoldással kapcsolatosan, szívesen olvasnám.

juditti

Szia Kriszti!
Nekem szóltak, hogy várnom kell a díjra. A múlt nyáron, éppen egy éve nyertem. Újra és újra halogatták, aztán most már hónapok óta csend van. Egyébként a Tollal.hu portálról van szó. Azóta más lett a szerkesztőség, de ők sem fizetnek, hanem az előzőre kenik. Eddig hallgattam, meg vártam, de most már föladtam.
Leginkább azért sajnálom, mert életem első pénznyereménye lett volna. Soha azelőtt, és azóta nem tapasztaltam egyetlen pályázatnál sem olyat, hogy ne adták volna át a díjat.

Én magam is készülök egy pályázat kiírására, de addig nem teszem közzé a felhívást, amíg a díjazás nem lesz biztosított. Saját zsebből persze nem megy, tehát támogatókért kalapozok. Viszont ha már egyszer kiírom a pályázatot, és megígérem, hogy ezt vagy amazt kapnak a díjazottak, akkor ha törik, ha szakad, azt megkapják.
Nagyon nehéz megértenem mások másfajta működését...

Kriszti

Kedves Juditti!
Ez már a többi pályázó miatt sem lenne rossz, hiszen mindenki ezeknek a dolgoknak a tudatában nyújtaná be következő pályázatát ezekhez a kiírókhoz! Anna hozzászólása is bizonyítja, hogy nem mindig udvariasságból történik meg, hogy pl. egy pályázónak "rejtjelesen" vagy egyértelműen tudomására hozzák, hogy nyert és megtudakolják, ott lesz-e az eredményhirdetésen. ha nem megy el - lehet, hogy más nyer, hiszen bizonyára sok a jó pályázat és az olyan ünnepromboló, hogy mondják a nevet és nincs ott a nyertes...
Nemrég egy mesepályázaton bekerült a "legjobbak" közé egy kis barátnőm (10 éves) írása is, elhívták az eredményhirdetésre (innen több száz km), de azt nem tudatták, igazából nyert-e. Több alkalommal telefonáltam, nem könnyű volt megtudni, nyert-e, azt mondták, ha megmondanák, csak a nyertesek jelennének meg a díjátadón... De könyörgöm, egy gyereknek hogyan esik, hogy utazik a szüleivel - izgalommal, várakozással- egy csomót, s ott még csak meg sem említik a nevét! Valahogy természetes, hogy nyertesként szívesebben tenné ezt.
Juditti, az olyan esetekben, amiről Te is írsz, nekem az a bántó, hogy legalább szólnának, hogy nézd, kicsit várni kell a nyeremény kifizetésére, de meglesz - vagy előre szóltak volna, hogy igen, ennyi lenne a nyeremény, de sajnos ez vagy az. A legrosszabb ilyen helyzetekben az, hogy ha a kiíró lapít, a beküldő meg csalódik.

Névtelen

Szia Juditti!

Köszönöm a választ, igen én gondoltam rá, hogy megírom, legalább kiírom magamból

nyolc - = egy
A folytatáshoz előbb válaszolni kell a matematikai kérdésre. Az eredményt számjeggyel kell beírni.
Könyvrendelés